Élet-Stílus

Előétel előjáték. Folytassa Lapaj!

Nyájas Olvasóim!

Brigitta határozott unszolására folytatnám elmétek felhomályosítását a megadott témakörben, és miután „szokásom a dolgokat az elején kezdeni”, rögtön rá is térek a kezdetek kezdetére: előételek, előjáték témakör taglalására. Érdekes a párhuzam és egyben feltűnő is, mindkét témának van hideg és meleg változata.

Általánosságban annyit kéne tudni, hogy mindkét fogalom egy rafinált cselekvést takar, nevezetesen beígérünk valamit, megelőlegezvén egy kis mutatványszámot abból, mit is tudunk, mire vagyunk képesek. Ezért már az elején óva intenék mindenkit, hogy akár minőségben, akár mennyiségben túlígérje magát és idő előtt Csömör vagy Cinkotára érkezzen a partner! Csak lebbentsük meg a fátylat, és aztán jöhet a csillárról viharkabátban bukófordulóval hátulról…

Nézzük tehát az előételeket.

Rögtön az elején szeretnék eloszlatni egy tévhitet: ezek nem gyógyszerek, nem afrozodiákumok, pusztán élelmiszerről van szó. Ezért ne reménykedjen senki sem azonnali hatásban, csodavárásban (bizonyított tény, hogy a kaviárral iparszerűen foglalkozó emberek nemi élete semmivel sem hevesebb, mint egy átlagpolgáré). Na, itt vagyunk a küszöbön. A hideg előételeknél ugyanis a legjelentősebb csoport a tengeri finomságok gyűjteménye, melyeknek színe, állaga, ásványi anyag- és nyomelem tartalma magában foglalja az egészséghez szükséges összes forrást. Ízük és elkészítési módjuk a legtágabb határok között variálható. Sajnálatos módon Magyarországon az étkezési kultúrának kizárólag a kaviár ebből a része, bár énszerintem a fogyasztása inkább egyfajta sznobériára hajaz.

Általános szabály: a mennyiség mindig kicsi legyen, de gazdagon fűszerezett, abszolút ajánlatos néminemű szesz ízesítő hatása, színezékanyagként pedig a kurkuma, a curry, a paradicsom, sáfrányos szeklice és a kor legújabb divatja szerint ehető virágok használata. Itt kell megemlíteni azt a tényt, hogy az ember az egyetlen emlős, aki a szemével is eszik.

Nagyon is nagy szerepe van annak, hogy miből esszük, amit eszünk. Érdemes megválogatni a tányért, a speciális evőeszközöket és a hozzá passzent ital fogyasztására szolgáló poharakat.

Vannak extrém esetek is, amikor a hozzávalók árszínvonala miatt egy kistányér közepén egyetlen kanálban tálaljuk az ételt (beluga molossol kaviár).

A másik nagy csoport a meleg előételek, itt aztán elszabadulhat a fantázia, száguldhatnak a lovak, hisz bármi, ami zöldség vagy állati belsőség felszolgálható, csak ismét érvényes a szabály: kettő, maximum három falat a mennyiség. Kivételt képeznek a rákhúsból készült meleg előételek (rizottó-meridon), ahol a készítéshez szükséges forma meghatározza a mennyiséget is.

Újabb idők divatja az ún. rágcsáló zöldségek felszolgálása előételként. Ezek nyersen kerülnek asztalra, rendszerint valamilyen pohárba rendezve, vékonyabb, két ujjal megfogható hasábokra vágva és hozzá különböző mártogatósokat (előkelően: tapenad) szolgálunk fel. Én ezt igen jó és élettanilag teljesen indokolt táplálkozási szokásnak ismerem el. Hol vagyunk már a hortobágyi palacsintától??

Legvégére hagytam talán a legnagyobb gondot: hogyan illeszthető az előétel a kívánt ételsorba, hisz ízben és színben nem „ütheti” a többit, ezért gondosan tervezendő az egész menüsor, számításba véve a megcélzott partner igényét, ízlését és erkölcseit. Egy jó kezdet, egy hatásos felütés szinte fél siker, és aztán gyia! Istráng a lovak közé és szakadjon a szatén!

Továbbra sem szeretnék határozott recepteket adni, természetesen igényre bármikor állok rendelkezésre, de úgy gondolom, hogy egy ilyen alkalom megtervezése legyen Olvasóm személyes ügye, bíbelődjön csak a receptgyűjtéssel, és ahogy a költő mondja: „..dongják körül, mint húst a légy!”

Érdeklődő hozzászólásaitokat nagy szeretettel várom, a segítségnyújtás részemről természetes gesztus.

Lapaj

 

olgyai

Ajánlott videó

Olvasói sztorik