Barsonysex

Reflexió egy 55 éves nemi erőszakra.

Sándor Brigi
Sándor Brigi

2016. 04. 07. 12:53

Sokat gondolkodtam megszólaljak-e a témában, hiszen remek újságírók, pszichológusok, sportszakemberek elmondták előttem a véleményüket.

A most előkerülő ügy szerint 1961-ben Kiss László akinek nevéhez több olimpia bajnok úszófenomén nevelése köthető, másik két társával, megerőszakoltak egy általuk ismert fiatal úszólányt, oly módon, hogy Kiss saját vallomása szerint lefogta a kezét, befogta a száját, és amikor a lány már ájult volt, harmadikként ő is meggyalázta. Az eset után nyugtató tablettát adott neki. Kiss 3 év börtönbüntetést kapott amelyből 20 hónapot töltött le.

 

 

 

Arra jutottam, hogy igenis szólnom kell.

Mint 3 gyerekes anya, aki minden gyerekét taníttatta úszni, (amatőr módon, hetente  kétszer, a gyerekeket fuvarozva, az oktatást végig a medence széléről figyelve), az úszásoktatást egy felfokozott, üvöltözős, kemény sportnak tapasztaltam. Betudtam az uszodák világának velejárójaként, elismerve, hogy kiemelkedő teljesítmények nem születhetnek babaszobákban. Igaz, valami mindig bűzlött, no nem csak Dániában, hanem az uszodák környékén is, és nem mindig a mindent eltakaró fertőtlenítő klórnak a maró szúrós szaga. Volt ott rendesen hatalom, erőszak, szex és az állítólag szagtalan mégis rettentő büdös pénz szag is. A meztelenség, a mozgás látványa, a folyamatos adrenalin fröccsök, a feromon felszabadulása ez mind mind szexuális ingerekként hatnak akár tudat alatt is mindenkire.

Sok suttogást, de hangos veszekedést is lehetett hallani testi fenyítésről, (Széchy Tamás) pénzen vásárolt, vagy anyagiakkal honorált homoszexuális orgiákról, (Zemplényi György R. N.) a partiba kefélésen át, napjaink Hosszú Katinkás sztorijáig.

A szexuális bűncselekmény többféle formával jellemezhető. Ha kiskorú sérelmére követik el akkor pedofíliáról, ha többen, akkor csoportosról beszélünk.  Mindkettő társadalmi megítélése sokkal súlyosabb, mint egy “sima” erőszakos közösülésé, hiszen nincs benne semmi emberi.  A két egyenrangú ember között létrejövő erőszakig fajuló szexuális cselekményt rettentő nehéz vizsgálni. Meddig bűnös az egyik és honnan a másik. Mi az amit ráutaló magatartásnak, esetleg biztatásnak vél az egyik, mit tart erőszaknak a másik?

Még mielőtt bárki, a torkomnak esne, és áldozat hibáztatással vádolna, tessék gondolkodni józan ésszel!

Erőszakosnak lenni bűn, de csoportosan erőszakoskodni még inkább! Nincs rá mentség! Férfi az aki végignézi a nő fájdalmát, ellenkezését, befogja a száját, majd amikor elernyedt akkor belepiszkít? Nem lehet azt hazudni, hogy megkívántam, felhúzott, elvesztettem a fejem, ő is élvezte az erőfölényt, nem védekezett, örömében kiabált, és akármikor abbahagyhatta volna! Ez a 3 ember gyilkolt. Állatias ösztönből megölte egy nő lelkét.

Van büntetés arra, hogy ki milyen ösztön késztetéssel, habitussal bír? Lehet rajta változtatni?

A homoszexualitás mint tudjuk, se nem bűn, se nem betegség, csupán egy állapot.

A pedofíliát a mi kultúránkban büntetendő cselekvésnek, ugyanakkor betegségnek tekintik. Nem véletlenül vezetnek az ismert elkövetőkről nyilvántartást. Megkapják ugyan a börtönbüntetésüket, de valódi és hatásos gyógymódnak a kémiai, vagy fizikai kasztrálást tartják. Erről Magyarországon nincs törvény, nem rendelhető el, de saját kérésre elvégezhető.

Az erőszakos szexuális attitűdöt igen erős ösztönkésztetésnek, és helytelen magatartásnak tartják, amelyet büntetéssel igyekszik a társadalom orvosolni. (Ha megállna ez a teória, akkor nem történne bűnismétlés, pedig sajnos elég gyakori.)

Az 1961-es börtönviszonyokról kevés az ismeretem, azt tudom, hogy a szlogen szerint az elítélteket nem csak őrizni, hanem gyűlölni is kellett. A neveléssel, az “átneveléssel”  hiába próbálkoztak akár a homoszexuálisok esetében is, (ami akkor még bűn volt, később “betegség” lett, hogy mostanra természetes más állapot legyen).

De egy betörő, vagy rabló, is nagyon kicsi százalékban megjavulva, sokkal inkább kiokosodva hagyta el eme műintézményt.

A bűncselekmények megítélésének hierarchiájában a negatív legelső helyen a gyermekek ellen, második helyen pedig a szexuális erőszak elkövetésével elítéltek álltak. Magyarul az elítélt társak is őket utálták a legjobban.

Azt, hogy egy erőszakoskodó, vagy gyerekgyilkos elítélt megkapja a “valódi, jogos, fizikai” büntetését leginkább rábízták a cellatársakra, akik ritkán, illetve sosem voltak kíméletesek!

A bűncselekményt elkövetők, még a gyilkosok is, azzal, hogy kirótta a bíróság a büntetésüket, azt letöltötték bűnbocsánatot nyertek. Tudja a társadalom, hogy jár mindenkinek a második esély, a tiszta lap. Személy szerint is hiszek a változás lehetőségében, ha nem így lenne nem írnám ezeket a bejegyzéseket, mégis megfogalmazódnak önkéntelen kérdések bennem is.

Miért kapott Kiss László előre bizalmat az úszószövetségtől?  Honnan volt bátorságuk megjósolni, hogy ilyen sikeres edző lesz? Rábízták-e saját gyermekeiket? Az úszósport körül zajló folyamatos botrányok mellett, hogyan tudták ezt az esetet eltitkolni? Tudtak-e az úszónövendékek szülei az edző múltjáról, még ha az nem is pedofília? Alkalmas lehet-e egy erőszakoskodó habitusú ember gyermekek nevelésére?

Rengeteg kérdés amelyet az idő részben megválaszolt. Logikai úton, anélkül, hogy személyesen ismerném Kiss László börtönben töltött idejének történetét, az úszókkal kapcsolatos viselkedését, nem tartom kizártnak hogy az ügy feloldását, Kiss László megszelídülését, jó útra térését is a fent leírtakhoz hasonló események okozták.

És remélem, hogy mindenki számára világos, hogy ennek semmi, de semmi köze a szexhez!

A barsonysexhez  legalább is biztosan nincs!

 

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.